Ingyenes, online nyomdai és kiadványszerkesztői
tanfolyamot indítottunk

A következőkben segítséget nyújtunk ahhoz, hogy hogyan lehet otthoni módszerekkel előkészíteni a kiadványunkban szereplő képeket arra, hogy azok a lehető legjobb minőségben és elvárt módon jelenjenek majd meg a nyomtatásban. 

A füzet egy olyan papírból készült használati tárgy, melynek lapjai középen félbe vannak hajtva és össze vannak tűzve. Más megfogalmazásban a füzet, a könyvnél kisebb terjedelmű általában irkafűzött kiadvány.

A megszerkesztett anyag ellenőrzése és javítása feltétele a nyomtatás elindításának. Ahhoz, hogy a megrendelő és a kiadványszerkesztő közös „nyelven” beszéljenek a javítás kapcsán, mind a ketten ugyan azt a jelrendszert kell, hogy használják. Melyek ezek? A cikkből kiderül...

Hogy egy megszerkesztett elektronikus anyagból tökéletes minőségű nyomtatást tudjunk végezni, sok olyan tulajdonsággal kell rendelkeznie, hogy mindez sikerüljön. Hogyan tudjuk ezeket ellenőrizni nem szakmabeliként? A cikkből kiderül…  

Ahhoz, hogy nyomtatásba kerüljön az általunk elképzelt anyag, egy olyan tervezés és szerkesztés szükséges, amit nyomdai formátumba elmentve, a nyomda számára használhatóvá válik. Hogyan készítsük elő ezt a kéziratot úgy, hogy azt a leghatékonyabban lehessen használni, lecsökkentve így a néha költséges szerkesztési időt? A cikkből kiderül…

A jegy olyan elismervény, amivel igazoljuk, hogy egy szolgáltatásra vagy termékre jogosultak vagyunk.

Mit kell tudni a jegyek tervezéséről, nyomtatásáról?

A formanyomtatványok alatt olyan kis terjedelmű szöveges vagy táblázatos oldalt/oldalakat értünk, melyek kitöltése előzetesen megadott és vezetett szabályok szerint történik. Ilyen nyomtatványokat használnak minden olyan helyen, ahol a válaszadók adataira vagy róluk gyűjtött információra van szükség. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe egy űrlap készítésénél? A cikkből kiderül...

A képeslap küldése az internet terjedésével párhuzamosan csökkent, mégis sokan vásárolnak képeslapot utazásuk alatt és még mindig sokan gyűjtik azt. Ebben a cikkben megnézzük, hogy ha saját képeslap nyomtatását tervezünk, mit kell tudnunk a papírról, méretről és a tervezésnél mire kell figyelni.

A meghívó olyan alkalmi nyomdai termék, mely információt nyújt magán vagy üzleti események megrendezéséről és erre invitálja is a címzettet. Most megnézzük milyen méretre, milyen papírra és milyen nyomdai eljárással érdemes nyomtatni a meghívókat. 

A boríték típusairól már írtunk egy korábbi cikkünkben, most megnézzük, hogy milyen lehetőségek vannak a nyomtatásra, mikor nyomtassunk borítékra és mit vegyünk figyelembe a szerkesztés során.

A levélpapír olyan logóval és egyéb adatokkal előre megnyomtatott A/4-es lap, melyre a levél tartalmát irodai nyomtatóval nyomtatják rá. Mit kell még tudni róla? Milyet készítsjünk? 

A jegyzettömb egy olyan sok lapból álló, általában fejben ragasztott jegyzetelésre alkalmas tömb, ami kiváló reklámhordozó is egyben. Mit kell még tudni róla? Milyet készítsünk? 

Névjegykártya készítéssel egy olyan bemutatkozó kártyát hozunk létre, amely lehetőséget ad új emberekkel történő találkozás során kapcsolati adataink átadására. Az, hogy hogyan néz ki a névjegykártya, befolyásolja, hogy hogyan fog emlékezni ránk. Most megnézzük, hogy ezt hogyan tudjuk kedvezőbbé tenni tartalmi és formai eszközökkel.

Az előző részben megnéztük, hogy a nyomda a könyv formáját, fizikai szerkezetét mi szerint határozza meg. Most megnézzük, hogy mit is nyomtassunk a lapokra és hogy épül fel a könyv tartalma.

A könyv nyomdai úton előállított, tipográfiai szabályok által megtervezett igényes ipari termék, amely gondolatokat, ismereteket és értékeket közvetít. Megannyi féle könyvet tartott már mindenki a kezében, de vajon mi különbözteti meg egyiket a másiktól és mikor melyiket használjuk könyv a nyomtatás tervezésénél? Az első részben megnézzük a könyv formai kialakítását.

A prospektus latin eredetű szó, jelentése pedig reklámszerű ismeretanyag. A prospektus olyan nyomdai termék, mely szolgáltatások vagy tárgyak reklámozására készül eladás céljából. Mit tartsunk szem előtt, ha prospektust tervezünk nyomtatás és terjesztés céljából?

Az egyik leghatásosabb helyi ismertséget biztosító nyomdai termék a szórólap. Szívesebben vásárolnak az otthonhoz vagy munkahelyhez közel az emberek, mint távolabbi üzletből, boltból, ahova nehézkes az eljutás. A szórólapok hatásossága függ annak kialakításától, és az is fontos, hogy gazdaságos legyen a nyomdai előállítása. De vajon milyen lehetőségeink vannak rá?

A nyomdatechnika és számítógépes rendszerek fejlődésével egyre gyakoribbá válik, hogy meg kell kérdőjeleznünk egy kép hitelességét. Hol van az a határ a retusálása során, a kép nyomtatása előtt, amit még megtehetünk annak érdekében, hogy ne hamisítsuk meg a képet? Mi az ami a kép mondanivalóját erősíti és mi az ami ezt megváltoztatja a nyomtatás után? Egyáltalán hogyan hozható jó formába egy kép, ami egy könyvborító vagy prospektus borítójára kerül?

Mitől függ, hogy egy képet rossz minőségűnek, „zajosnak” látunk nyomtatás után egy szórólapon, könyvborítón vagy prospektusban – vagy szinte már életszerűnek? Hogy tudjuk ellenőrizni a kép felbontását, mielőtt elküldjük a nyomdának, hogy miként fog kinézni a nyomtatás után? Ennek jelentősége az egész kiadvány kinézete szempontjából meghatározó, így érdemes rá figyelmet fordítani és a vele járó problémákat már az elején kiküszöbölni.

Nap mint nap sok féle stílusú képet és grafikát látunk a kezünkbe kerülő szórólapokon, prospektusokban, képes könyvekben, kirakatokban, névjegykártyákon, csomagolásokon. Ezek nyomtatását két nagy csoportba oszthatjuk szerkezetük szerint, úgy mint raszteres és vektoros ábrázolás. De vajon mit jelent ez?

A különböző színekhez az életünk és tapasztalataink során különböző érzéseket kapcsolunk, mégis van egy fő irányvonal, mely a neveltetésből, asszociációkból és kultúránkból adódik. Vajon melyek ezek a színek? Milyen színeket válasszunk, ha a nyomtatás után egy olyan szórólapot vagy prospektust szeretnénk kézhez venni, aminek készítésével hatással vagyunk másokra?

Az előző tudásanyagban megnéztük, hogy határozhatunk meg egy színt, de vajon miért jelenik meg másképpen egy általunk lefényképezett természetkép a monitoron és másképpen a nyomtatásban? Hogy tudom elmondani telefonon a nyomdának, hogy milyen színű borítót, szórólap szöveget szeretnék a nyomtatás után látni? Mikor tudja színhelyesen és mikor nem tudja nyomtatni a nyomda a leadott anyagot?

Körbevesznek minket a színek, ami már gyerekkorunk óta hatással vannak ránk. Érzelmeket, benyomásokat kapcsolunk hozzájuk. Kisgyerekként jobb, majd megtanulva a színneveket, már a bal agyféltekben dolgozik tovább a szín. A nyomtatás során használt színek tudatos használata hatással van az olvasóra is, ezért fontos, hogy a nyomda milyen színeket használ egy szórólapon vagy prospektusban.

A nyomdai papír típusai után nézzük meg, hogy a borítékok területén milyen méretet, papírt és záródási módot tudunk használni leveleink kézbesítésére. Milyen méretet válasszunk a nyomtatáshoz, milyen záródási módok vannak és milyen előnyökkel jár a boríték nyomtatása?

A papír méretei után megnézzük, hogy milyen típusú, hatású papírok közül választhatunk. Mit befolyásol a papír vastagsága, felülete és a különböző munkáknál melyiket érdemes használni. Azt is megnézzük, hogy a különböző papírokra történő nyomtatás milyen hatással van a nyomtatásra szánt termék megjelenítésére.

A papírral foglalkozó témakörön belül megnézzük, hogy milyen tényezők befolyásolják a helyes papír méret választást és milyen konkrét méreteket célszerű használni, legyen szó akár könyv, akár szórólap nyomtatásról.